Világörökség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Világörökség magyar logója

A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett. A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. A programot a Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény (Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage) név alatt 1972. november 16-án alapították. Az alapítás óta több, mint 180 ország ratifikálta a megállapodást.

Az Egyezmény aláírásával valamennyi részes állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez. (A megőrzési kötelezettség megszegése esetén lehetőség van a listából való törlésre is).

[szerkesztés] Előzmények

86. helyszín: Memphisz, Egyiptom.

307. helyszín: A Szabadság-szobor New Yorkban

438. helyszín: kínai nagy fal

524. helyszín: Óriás sztúpa Sanchiban, Indiában.

540. helyszín: Szentpétervár történelmi városközpontja.

772. helyszín: Rizsteraszok a Fülöp-szigeteken, az Ifugao-hegységben.

1. helyszín: Galápagos-szigetek, Ecuador.

1959-ben az egyiptomi kormányzat eldöntötte az asszuáni gát és a hozzá kapcsolódó víztározó megépítését, mely végzetes lett volna a víz által elárasztott területen elhelyezkedő ókori Abú Szimbel templom számára. Az UNESCO világméretű kampányt indított az értékek megmentésére, az egyiptomi és szudáni kormányzat kérésének ellenére. Ennek köszönhetően végül a templomcsoport egy magasabban fekvő helyen az eredeti elemek elmozdításával újraépült.

A project költsége összesen mintegy 80 millió dollár volt, melynek felét 50 ország adományozta. Mindez további hasonló kampányokhoz vezetett indonéziai, pakisztáni történelmi helyszínek, vagy akár a velencei lagúnák megmentésére. Az UNESCO végül az ICOMOS-al közösen kezdeményezte egy, az emberiség értékeinek megóvását szolgáló egyezmény kidolgozását.

Az Egyesült Államok a kezdeményezést szerette volna kibővíteni a természeti értékekre is. 1965-ben, egy Fehér Házi konferencián létrehozták a Világörökség Alapot, a világ legértékesebb és leglátványosabb természeti és történelmi helyszíneinek megóvására. Az IUCN hasonló indítványt tett 1968-ban, mely részletesen kidolgozva 1972-ben lett bemutatva a stockholmi ENSZ konferencián, ahol az Egyezményt elfogadták.

A Világörökség címet hosszas előkészítés után először 1978-ban osztották ki, ekkor 12 helyszín kapta meg a kitüntető címet. Magyar helyszín először 1987-ben került a listára, Hollókő, valamint a budapesti Duna-part és a Várnegyed révén.

[szerkesztés] Szervezetek

Az 1972-ben megszületett Világörökség Egyezményhez csatlakozott országok hozták létre az Egyezmény végrehajtásának legfőbb testületét, az ún. Tagállamok Közgyűlését (General Assembly of States Parties), amely kétévente, az UNESCO általános konferenciájával azonos időben ülésezik. Ekkor választják meg a legfontosabb döntéshozó és végrehajtó testület, az 1976-ban létrehívott Világörökség Bizottság (World Heritage Committee) 21 tagját. A tagokat nem név szerint, hanem a tagországok képviselőjeként választják meg, és megbízatásuk hat évig szól. A testület harmada, hét ország képviselője kétévente adja át a helyét új tagoknak, így biztosítva a folytonosságot.A bizottság évente egyszer, más-más országban tanácskozik. A közgyűlés kezdetekor megválasztják a tagok közül a Világörökség Bizottság vezetőségét, az elnököt, aki a hagyomány szerint a vendéglátó ország képviselője, öt elnökhelyettest és egy jelentéstevőt, akik a következő rendes ülésig töltik be tisztségüket, s feladatuk a munka összehangolása, az ülések előkészítése.

A bizottság feladatai között szerepel

• az egyezmény alkalmazásával kapcsolatos stratégiák, szabályozások és irányelvek megfogalmazása, meghatározása;
• a tagállamok felterjesztései alapján dönt az új helyszínek Világörökségi Listára vételről;
• ellenőrzi a Világörökségi Listára felvett helyszínek állapotát, adott esetben dönt a veszélyeztetett helyszínek felvételéről a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára;
• meghatározza a Világörökség Alap optimális felhasználását.

A bizottsági ülések közötti időszakban a Párizsban székelő UNESCO Világörökség Központ (UNESCO World Heritage Centre) látja el az aktuális feladatokat.

Az Egyezmény értelmében a tagállamok Világörökségi Alapot (World Heritage Fund) létesítettek. Az Alap forrásai a tagállamok kötelező hozzájárulása (az UNESCO-tagdíj egy százaléka), valamint önkéntes hozzájárulások és egyéb adományok. A programba bekerült helyszínek az alapon keresztül a Bizottság által megszabott körülményeknek és feltételeknek megfelelően forrásokhoz juthatnak a helyszínek fenntartásához, kezeléséhez.

[szerkesztés] A Világörökség Bizottság gyűléseinek időpontja és helyszínei

Gyűlés	Év	Időpont	Város	Tagállam
1.	1977	június 27. – július 1.	Párizs	Franciaország
2.	1978	szeptember 5. – szeptember 8.	Washington, D.C.	Amerikai Egyesült Államok
3.	1979	október 22. – október 26.	Kairó & Luxor	Egyiptom
4.	1980	szeptember 1. – szeptember 5.	Párizs	Franciaország
5.	1981	október 26. – október 30.	Sydney	Ausztrália
6.	1982	december 13. – december 17.	Párizs	Franciaország
7.	1983	december 5. – december 9.	Firenze	Olaszország
8.	1984	október 29. – november 2.	Buenos Aires	Argentína
9.	1985	december 2. – december 6.	Párizs	Franciaország
10.	1986	november 24. – november 28.	Párizs	Franciaország
11.	1987	december 7. – december 11.	Párizs	Franciaország
12.	1988	december 5. – december 9.	Brazíliaváros	Brazília
13.	1989	december 11. – december 15.	Párizs	Franciaország
14.	1990	december 7. – december 12.	Banff	Kanada
15.	1991	december 9. – december 13.	Karthágó	Tunézia
16.	1992	december 7. – december 14.	Santa Fe	Amerikai Egyesült Államok
17.	1993	december 6. – december 11.	Cartagena	Kolumbia
18.	1994	december 12. – december 17.	Phuket	Thaiföld
19.	1995	december 4. – december 9.	Berlin	Németország
20.	1996	december 2. – december 7.	Mérida	Mexikó
21.	1997	december 1. – december 6.	Nápoly	Olaszország
22.	1998	november 30. – december 5.	Kiotó	Japán
23.	1999	november 29. – december 4.	Marrákes	Marokkó
24.	2000	november 27. – december 2.	Cairns	Ausztrália
25.	2001	december 11. – december 16.	Helsinki	Finnország
26.	2002	június 24 – június 29.	Budapest	Magyarország
27.	2003	június 30. – július 5.	Párizs	Franciaország
28.	2004	június 28. – július 7.	Szucso	Kína
29.	2005	július 10. – július 17.	Durban	Dél-afrikai Köztársaság
30.	2006	július 8. – július 16.	Vilnius	Litvánia
31.	2007	június 23. – július 1.	Christchurch	Új-Zéland
32.	2008	július 2. – július 10.	Québec	Kanada
33.	2009	. – .	Sevilla	Spanyolország

[szerkesztés] Jelölési szabályok

Az egyezményt aláíró államoknak össze kell állítaniuk egy-egy javaslati listát azokkal a helyszínekkel, amelyeket alkalmasnak tartanak a világörökségi helyszínné nyilvánításra. Ezeket a listákat legalább egy évvel bármilyen jelölés előtt be kell nyújtani a Világörökség Központnak. Az Unesco csak akkor veszi figyelembe a jelöléseket, ha ezek már szerepelnek az adott ország javaslati listáján.

A világörökségi listára való felkerülést az Egyezményt ratifikáló tagállamok maguk kezdeményezhetik a Világörökség Bizottságnál. A felterjesztésben szerepelniük kell a helyszín megóvását és kezelését tartalmazó részletes terveknek is. A benyújtott felterjesztésekről a Bizottság évente egyszeri gyűlésén dönt. Az értékelést két független tanácsadó testület, az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites), valamint az IUCN (World Conservation Union) végzi. Egy harmadik szakértői csoport, az ICCROM (International Centre for the Study of the Preservation and Restoration of Cultural Property) végzi a védett helyszínek állagmegóvására és helyreállítására vonatkozó szakmai anyagok készítését.

[szerkesztés] A listára kerülés kritériumai

A Világörökség részévé váláshoz az adott helyszínnek meg kell felelni a kiválasztási feltételeknek. A kritériumokat a szervezet működési szabályzata rögzíti, felülvizsgálatukat, esetleges módosításukat a Világörökség Bizottság végzi. Összesen 6, a kulturális helyszínekre vonatkozó kritérium, tovább 4, a természeti értékekre vonatkozó kritérium létezik. 2005-ben az addig különálló két kritériumcsoportot egybevonták. Világörökséggé váláshoz a jelölt helyszínnek a tíz kritérium közül legalább egynek meg kell felelni.

[szerkesztés] Kulturális kritériumok

• I. Az ember alkotó géniuszának kimagasló megnyilvánulása
• II. Az emberiség kultúrájának fontos állomása – valamely történeti korszak, vagy a világ valamely kulturális régiója tekintetében – az építészet, a technika, a művészetek, vagy a város- és látképtervezés-fejlődés szempontjából
• III. Valamely kulturális hagyomány, illetve letűnt vagy máig létező civilizáció egyedülálló, vagy legalábbis kimagasló tanúsága
• IV. Valamely épülettípus, építészeti vagy technikai megoldás, vagy tájtípus olyan kimagasló példája, amely az emberiség történelmének jelentős állomásait reprezentálja
• V. Valamely tradicionális településtípus vagy földhasználati forma olyan kimagasló példája, amelyek egy bizonyos kultúrára (vagy bizonyos kultúrákra) jellemző, különösen, ha az a környezet visszafordíthatatlan megváltozása következtében veszélyeztetetté válik
• VI. Közvetlenül vagy közvetett módon kapcsolatos olyan eseményekkel vagy élő hagyományokkal, elképzelésekkel, illetve hiedelmekkel, művészeti és irodalmi alkotásokkal, amelyek egyetemes értéket képviselnek.

Az utolsó kritériumot a Bizottság csak kivételes esetekben fogadja el a felvétel indokaként.

[szerkesztés] Természeti kritériumok

• VII. Egyedülálló természeti jelenségek és képződmények előfordulási helye, illetve páratlan természeti szépséggel és kimagasló esztétikai értékkel bíró terület
• VIII. Kimagasló példája bolygónk története meghatározó szakaszainak, ideértve az élet kialakulásának és fejlődésének emlékeit, a föld felszínét alakító jelentős geológiai folyamatok nyomait és a meghatározó geomorfológiai és fiziográfiai formációkat
• IX. Kimagasló példája a szárazföldi, édesvízi, parti, illetve tengeri ökoszisztémák, valamint növény- és állattársulások kialakulását és fejlődését meghatározó ökológiai és biológiai folyamatoknak
• X. A biológiai diverzitás természetes előfordulási helyén és környezetében történő, megőrzése szempontjából döntő fontosságú élőhely, ideértve a veszélyeztetett, illetve a tudomány vagy a biológiai örökség megörzése szempontjából kimagasló és egyetemes értékű fajok élőhelyeit.

[szerkesztés] Statisztikák

Jelenleg 878 világörökségi helyszínt tartunk számon 145 különböző országban. Ezek közül 679 kulturális, 174 természeti, míg a fennmaradó 25 kulturális és természeti világörökség is egyben (2008-as adat). Az UNESCO a helyszíneket nem kontinensenként, hanem 5, azoktól eltérő kialakítású földrajzi zónába csoportosítja.

Földrajzi zónák

Az így kialakított zónákban az alábbiak szerint oszlanak meg a helyszínek:

A besorolás a világörökségi helyszínt jelölő ország elhelyezkedése alapján történik. Egyes helyszínek besorolása ennek megfelelően nem következetes, hisz például a Nagy-Britannia által jelölt, az Atlanti-óceán déli részén fekvő Gough-sziget Európához lett sorolva.

Részletesebb, országonkénti megoszlást a Világörökségi helyszínek megoszlása országonként oldalon található.

[szerkesztés] Magyarországi helyszínek

Bővebben: Magyarország világörökségi helyszínei

• Budapest
  • a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed (1987)
    • a Világörökség részét képezi a budai oldalon a Műszaki Egyetem néhány épülete és a Széchenyi lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a gellért-hegyi Szabadság-szobor és a Citadella, valamint a budai Vár épületei és a Duna-part a Margit hídig. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament, a Lánchíd pesti oldalán található Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham-palota épületével, valamint a Duna-part egészen a Petőfi hídig.
  • az Andrássy út és történelmi környezete (2002)
    • a világörökségi listára került a már meglévő helyszín kibővítéseként az Andrássy út és történelmi környezete, a millenniumi földalatti és a Hősök tere.
• Hollókő ófalu és táji környezete (1987)
• Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995)
• Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996)
• Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (1999)
• Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000)
• Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001)
• Tokaj-hegyaljai borvidék (2002)

[szerkesztés] Javaslati listán szereplő magyar helyszínek

• A Tihanyi-félsziget (1993)
• A rózsadombi termálkarszt területe (1993)
• Esztergom középkori erődítménye (1993)
• A visegrádi királyi székhely (2000)
• Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (2000)
• Az ipolytarnóci ősélőhely (2000)
• Tájházhálózat Magyarországon (2000)
• Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai (2000)
• Komáromi erődrendszer (2007, Szlovákiával közösen)
• Lechner Ödön független pre-modern építészete (2008)

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• UNESCO World Heritage
• Magyarország javaslati listája
• Világörökség
• Nevezetesség.lap.hu - linkgyűjtemény

[szerkesztés] Források

• A Világörökség, Gulliver Könyvkiadó 1999. ISBN 9639232416
• Budapesti világörökség a Sulineten